Mi számít munkaidőnek?
A mindennapi gondolkodásban a munkaidő olyan időtartamként jelenik meg, amelyet egy személy fizetett munkavégzéssel tölt napi, heti, havi vagy éves szinten. Ugyanakkor egy kutató, jogász vagy cégvezető számára nem feltétlen ugyanaz a definíció a releváns. Bizonyos esetekben az utazással, a nem fizetett munkával vagy akár az otthoni gondolkodással töltött idő is fontos lehet annak a sokrétű időtöltési struktúrának a feltérképezéséhez, amit munkaidőnek hívunk.
Milyen fajtái vannak a munkaidő-csökkentésnek?
A munkaidő csökkentése sokféle, egymástól lényegesen különböző módon történhet. Lehet kötelező vagy választható, kollektív vagy egyéni, és vonatkozhat a napi, heti, havi, éves vagy akár a munkavállaló egész élete alatt ledolgozott munkaórák számára. Fontos kérdés, hogy ha a kevesebb munka miatt csökken a jövedelem, akkor ez a kiesés a munkavállalót, a munkáltatót vagy az államot terhelje. Az is lényeges, hogy a csökkenés milyen alapszinthez képest, fokozatosan vagy nagy ugrásokban történik, illetve hogy átmeneti jellegű vagy hosszú távra szól.
Mit tudunk a munkaidő, a jóllét és a produktivitás kapcsolatáról?
Mindkét kapcsolatrendszer rendkívül komplex – a hatások lehetnek pozitívak vagy negatívak. Egy pozitív vízió után kutatva a legérdekesebb talán az, hogy a rövidebb munkaidő jó hatással lehet a dolgozók testi és lelki egészségére, így elősegítve a minőségibb és kiszámíthatóbb munkavégzést. Több iparág esetében a kevesebb munkaórához magasabb produktivitás tartozhat, vagyis nőhet a produktum (termékek vagy szolgáltatások) felhasznált erőforrásokhoz (munkaerő, eszközök vagy tőke) viszonyított aránya. A munkaidő mennyiségi dimenziója mellett a termelékenységet erősen befolyásolja a munkaidő rugalmassága, változékonysága és a munkavállalói preferenciáktól való eltérése.
Milyen példákat láthatunk a munkaidő-csökkentésre?
A fizetett munkaidő az elmúlt száz évben a legtöbb nyugati országban jelentősen csökkent. Bizonyos esetekben ezt szabályozással is próbálták segíteni, pl. Franciaországban az ezredforduló környékén a 35 órás munkahét bevezetésével. Sok esetben cégek vagy adott szakszervezetekhez tartozó cégcsoportok adták meg a csökkentés lehetőséget munkásaik számára, pl. a német IG Metall dolgozói arányosan csökkentett fizetés mellett 2018 óta választhatják a 28 órás munkahetet. Hollandiában a legtöbb esetben a munkavállalók egy adott határon belül maguk választhatják meg a munkavégzés hosszát, amit a munkáltató csak kivételes esetekben bírálhat felül.
